A mikrohold olyan telihold, amely akkor következik be, amikor a Hold viszonylag messze van a Földtől, pályájának legtávolabbi pontja közelében. Maga a Hold nem zsugorodik össze. Korongja egyszerűen valamivel kisebb helyet foglal el az égbolton, ahogyan egy távoli labda is kisebbnek látszik, mint egy ugyanolyan, közelről nézve.
A mikrohold a szuperhold ellentéte: az egyik a Hold Földtől mért távolságának nagyobb, a másik a kisebb értékét hangsúlyozza. Egyik sem külön holdfázis, és egyik sem változtatja meg a Hold felszínén látható világos felföldek és sötét síkságok megszokott mintázatát.
Nem az az érdekes kérdés, hogy létezik-e méretkülönbség – létezik –, hanem hogy mekkora, és észrevehető-e. Egy következetes módszerrel készített fénykép kimutathat olyan változást, amelyet meglepően nehéz megítélni, ha csak egy teliholdat nézünk.
Mitől számít valami mikroholdnak?
A mikrohold kifejezésnek nincs általánosan elfogadott csillagászati határértéke. Népszerű leíró elnevezés, nem pedig az égitestek hivatalosan meghatározott osztálya. Ezért különböző kiadványokban eltérő távolsági határértékekkel vagy időzítési szabályokkal találkozhatsz. Egyesek a távoli újholdra is használják a kifejezést, noha a szokásos újhold nem látható fényes korongként.
Ezen az oldalon a mikrohold olyan telihold, amelynek távolsága a Föld középpontjától meghaladja a 405,000 km-t. Ezt a középponttól középpontig mért távolságot geocentrikus távolságnak nevezzük. Egységes viszonyítási alapot ad, szemben azzal a távolsággal, amely a Föld felszínén elfoglalt megfigyelői helytől függően változik.
Példaként: a 2027. július 18-i telihold geocentrikus távolsága 406,220 km, így megfelel ennek a meghatározásnak. Az aktuális holdfázisok dátumaiért és a telihold pontos időpontjáért használd a holdfázis-naptárt.
A földtávolponti telihold kifejezés az alaphelyzetet írja le: olyan teliholdat, amely a Hold pályájának legtávolabbi pontja közelében van. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a telihold és a földtávolpont pillanata egybeesik. A mikrohold elnevezés olyan teliholdra is vonatkozhat, amely elég közel van a földtávolponthoz ahhoz, hogy távolsága meghaladja a választott határértéket.
Miért nem esik mindig egybe a földtávolpont és a telihold?
A Hold pályája ellipszis alakú, nem tökéletes kör. A Földhöz legközelebbi pont a földközelpont; a legtávolabbi a földtávolpont. Átlagos távolsága 384,400 km, míg a földközelpont és a földtávolpont jellemző távolsága 363,300 km, illetve 405,500 km. Ezek a jellemző értékek nem rögzített határok: a Nap gravitációs hatása miatt a tényleges távolságok keringésenként változnak.
A távolság és a fázis két különböző dolgot ír le. A távolság azt mutatja meg, hol jár a Hold elnyújtott pályáján. A fázis azt jelzi, hogy a megvilágított féltekéjének mekkora része néz felénk. Telihold akkor van, amikor a Hold nagyjából a Nappal szemközt helyezkedik el a Föld égboltján, függetlenül attól, hogy éppen a földközelpont, a földtávolpont vagy a kettő közötti pályaszakasz közelében jár-e.
Az egyik újholdtól a következőig tartó átlagos ciklus, a szinodikus hónap 29.53059 napig tart. Az egyik földtávolponttól a következőig tartó ciklus másfajta pályaritmus. Mivel ez a két ritmus nem egyezik, a Hold nem minden teliholdkor tér vissza ugyanabba a távolságba.
Ezért tolódhat el fokozatosan a teliholdak sora a viszonylag közeli állapottól a viszonylag távoli felé. A mikrohold két feltétel találkozása – teliholdfázis és nagy távolság –, nem pedig a holdfázisok ciklusába ékelődő újabb szakasz.
Mennyivel látszik kisebbnek?
Egy olyan távoli égitest esetében, mint a Hold, a látszólagos átmérő megközelítőleg fordítottan arányos a távolsággal. Ha a távolság kétszeresére nőne, a korong körülbelül feleakkorának látszana. A Hold távolságtartománya ennél jóval szűkebb, ezért a tényleges változás mérsékelt.
A fenti jellemző távolságokat használva osszuk el a 363,300-at 405,500-zal. Az eredmény körülbelül 0,896. Ez azt jelenti, hogy a Hold a jellemző földtávolponti helyzetében 10,4 százalékkal kisebb átmérőjűnek látszik, mint a jellemző földközelponti helyzetében. Ez az összehasonlítás csak a távolság hatását mutatja; nem szükséges, hogy mindkét helyzet teliholdkor következzen be.
Két konkrét dátumú telihold összehasonlítása kissé eltérő eredményt ad. A 2026. december 24-i szuperhold 356,927 km-re van, míg a 2027. július 18-i mikrohold 406,220 km-re. A 356,927-et 406,220-zal elosztva körülbelül 0,879-et kapunk: a mikrohold korongja hozzávetőlegesen 12,1 százalékkal keskenyebb, mint a szuperholdé.
A megfogalmazás számít. Ha fordítva végezzük el az összehasonlítást, a szuperhold körülbelül 13,8 százalékkal szélesebb a mikroholdnál, mivel ekkor a kisebb korong a viszonyítási alap. Mindkét állítás ugyanazt a két holdat írja le.
A közeli teliholdak bővebb magyarázatáért olvasd el, mi az a szuperhold. Az oldal a 360,000 km-nél közelebb lévő teliholdakat sorolja ebbe a kategóriába, ugyanazt a geocentrikus viszonyítási alapot használva, mint a mikrohold meghatározásánál.
Így hasonlítsd össze őket tisztességesen, szabad szemmel vagy fényképen
A mikrohold továbbra is olyan, mint egy szokásos telihold. A legtöbb embernek nincs pontos vizuális emléke arról, mekkorának látszott a Hold átmérője hetekkel vagy hónapokkal korábban, ezért nem megbízható módszer felnézni az égre, és eldönteni, hogy most kisebbnek tűnik-e. A Hold-illúzió tovább bonyolítja a helyzetet: a látóhatár közelében lévő Hold szokatlanul nagynak látszhat, noha ezt a benyomást nem az okozza, hogy közelebb került a Földhöz.
A fényképezés tisztább összehasonlítást tesz lehetővé. Mindkét teliholdról ugyanazzal a fényképezőgéppel, objektívvel, gyújtótávolsággal és képmérettel készíts felvételt. Ne méretezd át külön az egyik képet, és képernyőképek helyett az eredeti fájlokat hasonlítsd össze, mert az előbbieket eltérő mértékben is átméretezhették. Ha lehet, akkor fényképezd le a Holdat jóval a látóhatár fölött, ahol kevésbé zavaró a légkör torzító hatása.
Tegyük fel, hogy a közelebbi telihold 1,000 képpont széles a felvételen. A fenti, konkrét dátumú pár esetében a távolabbi teliholdnak összehasonlítható körülmények között körülbelül 879 képpont szélesnek kell lennie. Ez mérhető különbség, még akkor is, ha a keresőn keresztül nem volt nyilvánvaló. Az előrejelzés közelítő, mert a megfigyelő és a Hold közötti távolság nem pontosan egyezik meg a geocentrikus távolsággal, és a megfigyelési geometria is eltérhet az egyes alkalmak között.
A városi holdiránytű keresőjével megtalálhatod a helyi holdkeltét és holdnyugtát, a Hold magasságát, azimutját és távolságát, valamint a helyi időjárással kiegészített égboltképet. Ezek az adatok segítenek olyan időpontokat választani, amikor a Hold hasonló magasságban jár, így nem egy látóhatár közelében lévő Holdat hasonlítasz össze egy magasan járóval.
Ha épületet vagy fát is belekomponálsz a képbe, a fényképezőgép helyzetét is tartsd változatlanul. Ha távolabb mész az előtértől, és hosszabb objektívet használsz, a Hold sokkal nagyobbnak látszhat az adott tárgyhoz viszonyítva. Ez a fényképezési hatás könnyen elhomályosíthatja a mikrohold és a szuperhold közötti valódi méretkülönbséget.
A kisebb korong nem egy elsötétített holdfogyatkozás
A távolság nemcsak az átmérőt befolyásolja. Egy kör alakú korong látszólagos területe az átmérő négyzetével változik. A fenti, konkrét dátumú összehasonlításban 0,879 négyzete körülbelül 0,772, így a mikrohold a szuperholdhoz képest nagyjából 23 százalékkal kisebb látszólagos területet foglal el.
Azonos megvilágítási és megfigyelési körülmények között egy kisebb teliholdkorong összességében kevesebb fényt is juttat a megfigyelőhöz. Ez nem jelenti azt, hogy a Hold felszínének minden része arányosan sötétebbnek látszik. Ugyanaz a táj kisebb szögterületre zsugorodik; a hozzánk érkező összfény és a felszín fényessége különböző mennyiségek. A pára, a felhők, a Hold magassága és a fényképezőgép expozíciója félrevezetővé teheti a fényesség alkalmi összehasonlítását.
A holdfogyatkozás ettől különálló jelenség. Akkor következik be, amikor a Hold áthalad a Föld árnyékán, nem pedig akkor, amikor eléri a földtávolpontot. A mikrohold nem válik automatikusan vörössé, nem harap bele sötét árnyék, és nem veszti el teliholdfázisát. A tényleges árnyékjelenségekről a holdfogyatkozás-katalógus ad tájékoztatást: ismerteti a fogyatkozások típusait, a kontaktusok időpontját, az időtartamot és a helyi láthatóságot.
Ez a különbségtétel a fényképek értelmezésekor is hasznos: az egyenletesen kisebb teliholdkorong a távolságra vagy a kép méretarányára utal, míg a korongon végighaladó árnyék fogyatkozást jelez. A mikrohold azt írja le, hol jár a Hold a pályáján; a fogyatkozás pedig azt, mi történik a Holdra érkező napfénnyel.